Kérdések és mítoszok

Leggyakoribb kérdések és mítoszok

1. A bősi vízerőmű beindítása okozta a Csallóközben a talajvíz szintjének emelkedését, amely így elérte a hulladéklerakó alsó részét.

A környezetszennyezés akkor is bekövetkezett volna a területen, ha nem épül meg a bősi vízmű. A talajszennyezésért nem az erőmű felelős, hanem a veszélyes anyagokat tároló lerakat, amelyet nem szigeteltek megfelelően. Ezért nem helyénvaló megkérdőjelezni a vízerőművet, amely már negyed évszázada működik.

2. Veszélyben vannak a csallóközi ivóvízkészletek?

A kioldódó anyagok nem veszélyeztetik a Csallóközben található vízforrásokat. Ezek olyan távol vannak, hogy a következő 10 évben semmi sem veszélyezteti őket. Abban az esetben sem, ha nem oldódna meg a probléma.

3. Mi lesz, ha a méreganyagok tovább terjednek?

Az enkapszuláció bevett módszer mindenütt a világon. Hasonló módon ártalmatlanítottak lerakatokat Ausztriában, az USA-ban, Csehországban, Nagy Britanniában és más országokban is. A projekt részeként a talajvizet is megtisztítják. Tehát idővel csökkenni fog a méreganyagok mennyisége a lerakó térségében. Feltételezzük, hogy belátható időn belül megtaláljuk a módját a lerakaton elhelyezett vegyi anyagok feldolgozásának és felhasználásának. Addig maradnak a szarkofágban, melynek élettartamát 100 évre becsüljük.

4. A minisztérium nem foglalkozik a helyzettel.

A környezetvédelmi minisztérium az első intézmény, amely ténylegesen foglalkozni kezdett a vereknyei lerakat problémájának megoldásával. Az utóbbi egy évben többet tett a lerakó felszámolásáért, mint az elmúlt 20 évben összesen. A környezetterhelés felszámolásának projektje már az asztalon van, független szakemberek észrevételezték. Készen van a munkaterv és folyik a közbeszerzési eljárás. A törvényes eljárás lezárulta után a munkálatok jövőre lekezdődhetnek.

5. A beruházás megvalósítása hatással lesz a környező telkekre és érinti majd a kiskert tulajdonosokat is?

Nem. A projekt megvalósítása nem jár komoly beavatkozással. Ha mégis, akkor csak a peremterületeken és minden esetben az ingatlantulajdonossal történő megállapodás után

6. Az embereket nem figyelmeztették, hogy nem használhatják öntözésre, zuhanyozásra és medence feltöltésre a kutak vizét. Az első figyelmeztetést májusban kapták.

Az első figyelmeztetést már 2002-ben kiadták. A vereknyei helyzet nem új keletű és a minisztérium rendszeresen tájékoztatta a közvéleményt és az önkormányzatokat. Csak egy példa a sok közül: 2015 augusztusában a környezetvédelmi tárca tájékoztatott a talaj- és talajvízszennyezés létezéséről. Egy széles körű vizsgálat után még ugyanabban az évben tájékoztatást kapott a vereknyei önkormányzat és a főváros is. Majd több televíziós műsor és kerekasztal-beszélgetés foglalkozott a problémával és a talajvíz szennyezettségével. A tárca fokozni kívánja a kommunikáció hatékonyságát.