Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma

Sólymos László ma benyújtja lemondását. Mit ért el a szaktárca az elmúlt négy évben?

Ma a környezetvédelmi miniszter hivatalosan is átadja lemondást az államfőnek

Sólymos László környezetvédelmi miniszter ma találkozik Zuzana Čaputová államfővel, hogy hivatalosan is átnyújtsa neki lemondását. „Sajnálom, hogy négyéves kemény munkám egy hibás lépéssel ér véget“ – mondta Sólymos László múlt héten adott nyilatkozatában.

Az elmúlt négy évben a környezetvédelmi minisztériumnak számos jelentős változtatást sikerült végrehajtania Szlovákiában a környezetvédelem javítása érdekében. Aktívan részt vett a felesleges műanyagok, a légszennyezés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, megerősítette a nemzeti parkok védelmét.

  1. Harc a felesleges műanyagok ellen

Idén januárban lépett hatályba az italcsomagolás visszaváltását bevezető jogszabály. Ezzel Közép-Európában Szlovákia az első állam, amely ezt a lépést megtette. A betétdíjas rendszernek köszönhetően néhány százmillió PET-palack és fémdoboz ezután nem hulladéklerakóra, az utcára vagy a természetbe kerül. A törvény alapjául szolgáló tanulmány külföldön is nagy visszhangot keltett. Az osztrák környezetvédelmi miniszter és Málta képviselői is igényt tartottak rá. A visszaváltás 2022-ben kezdődik. Ráadásul Szlovákia az elsők között fogadta el az egyszer használatos műanyag termékek forgalmazását tiltó jogszabályt.

  1. Levegővédelem

2017-ben a minisztérium korszerűsítette a levegővédelmet szabályozó törvényt. A módosítás szigorítja a közepes tüzelőberendezések (pl. fűtőművek) kibocsátási határértékeit, lehetővé teszi az alacsony kibocsátású zónák létrehozását, és javítja a lakosság tájékoztatását a szmoghelyzetekről.
A jogszabályi változtatások mellett elindult az önkormányzati épületek fűtőrendszereinek korszerűsítésére irányuló projekt, elkészült a nemzeti kibocsátáscsökkentési program, és a kazáncsereprogram keretében lehetőség van a környezetszennyező szilárdtüzelésű kazánok lecserélésére a háztartásokban.

  1. Természetvédelem

Ugyancsak idén januártól hatályos a természet- és tájvédelmi törvény módosítása, amely jelentősen szigorította a kényszerű favágásra vonatkozó szabályokat. A Szlovákiában folyó fakitermelés több mint fele egyébként ilyen. Míg a múltban az állami természetvédőket erről nem kellett tájékoztatni, újabban az engedélyük nélkül nem hajtható végre kényszerű fakitermelés. A tervezett favágást szintén szigorúbbá tették, az új erdőgazdálkodási programok értelmében már nem lehet nagykiterjedésű fakitermelést folytatni a nemzeti parkokban, és jóváhagyásuk során jelentősen megerősítették a természetvédelmi szempontot. A szaktárca kidolgozta és jóváhagyta közel 20 madárvédelmi terület programját, több veszélyeztetett faj védelmi programját, köztük a siketfajdét is. Biztosította a Kárpáti Ősbükkösök védelmét.

  1. Harc a hulladéktárolók ellen

A minisztérium 2016-ban elrendelte a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését. A hulladéktárolás ellen irányuló törvénycsomag révén olyan hulladéktárolási díjszabást fogadott el, amely a hulladékot becsületesen osztályozó településeket előnyben részesíti. Egymillió eurós bírságot vezetett be a lerakók szabálysértő üzemeltetői ellen. A tárca több száz, a hulladék keletkezésének megakadályozására, elkülönített gyűjtésére és újrahasznosításra irányuló tervet támogatott. Az eredményeket a számok is alátámasztják. Míg 2017-ben a települési hulladék csaknem 70% -a került hulladéklerakókba, 2018-ban alig több mint 50%.

  1. Vízvédelem

Már hatályos az ún. lex Csallóköz, az első olyan törvény, amely a legértékesebb vízgazdálkodási területeket védi. A jogszabály a vízvédelem terén illetékes három tárca, a környezetvédelmi, a földművelésügyi és az egészségügyi minisztérium együttműködésének kereteit is meghatározza. Egy helyen rögzíti az egyértelmű szabályokat, hogy mit lehet, és mit nem lehet tenni a vízvédelmi területeken, szigorítja a jogsértésekre vonatkozó szankciókat és javítja a lakosság tájékoztatását. A minisztérium tízéves beruházási tervet is kidolgozott a víziközmű-fejlesztés finanszírozására, mely célja a szennyvíz- és ivóvízhálózat építésének támogatása. A következő tíz évben 500 millió eurót különítenek el csatorna- és vízvezeték építés támogatására a 2000-nél kevesebb lakosú településeken. Közben sikeresen zajlott a régi környezeti terhek felszámolása, beleértve a vereknyei hulladéktárolót is, Miklós-majorban megkezdődött a földtani feltárás, tavasszal pedig az őrmezői Chemko területének vizsgálata is elkezdődhet.

  1. Éghajlatváltozás elleni küzdelem

Az elmúlt négy évben Szlovákiának sikerült megszabadulnia az éghajlat szempontjából felelőtlen ország címkéjétől. A szlovák elnökség idején az Európai Unió elfogadta a Párizsi Megállapodást, amely hatályba is lépett. Szlovákia először járult hozzá a Zöld Klíma Alaphoz.
A szaktárca támogatta a szénbányászat és szénégetés mielőbbi beszüntetését, tavaly ráadásul elfogadtatta az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések finanszírozási rendszerét. Ennek értelmében a közeljövőben további 2,5 milliárd eurós keret áll rendelkezésre a megújuló energiaforrások fejlesztésére, az ipari termelés energiahatékonyságának növelésére vagy a fűtőerőművek korszerűsítésére. Tavaly António Guterres, az ENSZ főtitkára Szlovákiát az éghajlatváltozás elleni küzdelem regionális mozgatórugójának nevezte.

  1. A környezetvédelem megerősítése

Tavaly áprilisban létrejött a környezetvédelmi rendőrség, ami belügy-, igazságügyi és környezetvédelmi minisztériumok együttműködésének eredménye. Megkezdődött az Állami természetvédelmi Hivatal és Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség tevékenységének átfogó ésszerűsítése. Sikerült elfogadtatni a 2030-ig szóló Környezetpolitikai Stratégiát, ami nem más, mint egy tíz évre szóló világos, érthető környezetvédelmi vízió. Készül a Karbonszegény Stratégia, amely útmutatást ad az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.