Sólymos László: csalódott vagyok Trump döntése miatt, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből
A környezetvédelmi miniszter szerint most az Európai Uniónak kell a klímaváltozás elleni küzdelem élére állnia
Sólymos László környezetvédelmi miniszter csalódott Donald Trump amerikai elnök döntése miatt, mely szerint az USA eláll a párizsi klímaegyezménytől. Sólymos globális kérdésnek tartja a klímaváltozást, amely mindenkit érint. Most az Európai Uniónak kell lépnie, Kínával és Indiával együtt a klímaváltozás ellen harcoló nemzetközi közösség élére kell állnia
„Önzőnek tartom Trump elnök döntését, és nagyon csalódott vagyok. Megmutatkozott, hogy a gazdasági érdekek felülkerekedtek a racionális és szakmai érveken, melyek a párizsi megállapodás alapját alkották“, reagált Trump lépésére a környezetvédelmi miniszter. Sólymos László szerint a kihátrálás egy lépés visszafelé a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ugyanakkor egyetért António Guterres ENSZ főtitkárral, aki szerint az éghajlatváltozás tagadhatatlan és megállíthatatlan, a klímaváltozásra adható válaszlehetőségeknek nincs alternatívája. „Ha nem a környezetbarát megoldásra fogadunk, sötét jövő előtt állunk” idézte az ENSZ főtitkár szavait a miniszter.
Sólymos helytelennek tartja a Trump-adminisztráció azon elméletét, miszerint az egyes légszennyező nagyvállalatok működésének korlátozása árt az amerikai gazdaságnak. „Olyan korban élünk, melyben bizonyítható, mely tényezők vannak visszafordíthatatlan hatással a globális felmelegedésre. Az éghajlatváltozás egy olyan fontos kérdés, amely mindannyiunkat érint”, hangsúlyozta a miniszter. Az USA kilépésével nagyobb felelősség hárul az Európai Unióra, melynek Kínával és Indiával közösen kell vezetnie a párizsi egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítésének folyamatát és meg kell kezdenie az éghajlatváltozás elleni valódi küzdelmet.
A párizsi klímaegyezményt 2015. december 12-én konszenzussal fogadta el az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 196 tagállama. Szlovákia jelentős szerepet játszott a tárgyalásokban, melyeket a nemzeti ratifikációs folyamatok követtek. A megállapodás célja, hogy az évszázad végéig a globális felmelegedést legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fok alatt tartsa. A 21. század második felében pedig el kell érni a szén-dioxid semlegességet, azaz csak annyi üvegházhatású gázt bocsássunk a légkörbe, amennyit az ökoszisztémák képesek elnyelni.