Sólymos László: Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben elengedhetetlen az egyes országok felelősségteljes hozzáállása
A fenntartható és éghajlatsemleges gazdaságra való áttérés, a védett területek hatékony védelme és a növény- és állatfajok gazdagságának fennmaradását biztosító intézkedések támogatása a környezetvédelmi tanács mai brüsszeli tárgyalásának főbb napirendi pontjai. A szlovák küldöttséget Sólymos László miniszterelnök-helyettes, környezetvédelmi miniszter vezeti.
„A klímasemlegesség 2050-ig történő elérése minden államtól felelősségteljes hozzáállást követel. Ezért nemcsak nemzeti, hanem globális szintű fellépésre van szükség. Minden egyes embernek felelősségteljesen kell a kérdéshez viszonyulnia” – jelentette ki Sólymos László miniszterelnök-helyettes, környezetvédelmi miniszter.
Szlovákia azonosul azzal a célkitűzéssel, hogy 2050-ig elérjük a karbonsemlegességet és támogatja az Európai Zöld Megállapodást. E téren egy nehéz politikai döntést is meghozott, mégpedig, hogy 2023-ig megszünteti szénbányászat támogatását, amivel lényegében megszűnik a szénalapú villamosenergia-termelés is. Szlovákia 2030-ig 2,5 milliárd eurót különít el az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra, először járult hozzá a Zöld Klíma Alaphoz, és ezt a gyakorlatot folytatni kívánja.
Szlovákia ugyancsak támogatja a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni, új globális keretet, amely jelentősen hozzájárul majd a biodivezitás csökkenésének tényleges megállításához a világban és az Európai Unióban egyaránt. Idén a szlovák kormány jóváhagyta a 2030-igy szóló Környezetpolitikai Stratégiát, amely számos fejlesztési tervet és javaslatot fogalmaz meg a természet-, a biodiverzitás- és a tájvédelem területén. Ilyen a legmagasabb szintű védettséggel rendelkező területek arányának növelése a nemzeti parkokban. Szintén fontos lépés a természetvédelmi törvény módosítása. Ennek köszönhetően 17 év után valós változások indulnak be a nemzeti parkok védelme terén. Az új jogszabály kifejezetten tiltja a fakitermelést a nemzeti parkokban. Az olyan kényszerű fakivágás, amilyennek az Alacsony-Tátrában lehettünk tanúi, 2020 januárjától már a múlté. Ezen felül az új törvény valódi hatáskörrel ruházza fel az Állami Természetvédelmi Hivatalt. Minden olyan lépés esetében szükség lesz a természetvédők jóváhagyására, amely veszélyeztetheti a természetet a nemzeti parkokban. Legyen szó fakitermelésről, a talajréteget vagy a vízfolyásokat érintő beavatkozásról, építkezésről vagy vegyszerhasználatról.