Sólymos: Elengedhetetlen, hogy felelősségteljesen bánjunk a fákkal
A miniszter az erdőről szóló nemzeti egyezséget javasol. Célja tartósan fenntarthatóvá tenni az erdőgazdálkodást
Sólymos László környezetvédelmi miniszter ma két tátrai helyszínre látogatott, hogy személyesen győződjön meg két erdőgazdálkodási szemlélet eredményességéről. Ez egyik a természetbarát hozzáállás. A másik az erdészeti megközelítés, amely a tervezett, nem ritkán kiterjedt fakivágást részesíti előnyben. A tárcavezető bejelentette, egy olyan, erdőről szóló nemzeti egyezséget ajánl a földművelésügyi minisztériumnak, amely egy környezetbarát, felelősségteljes és tartósan fenntartható erdőgazdálkodást alapozhat meg.
A miniszter ma felkereste a Csendes-völgyet és az alacsony-tátrai Maluzsina (Malužiná) községet. A Csendes-völgy az élő példa arra, hogy a természet mindenféle emberi beavatkozás nélkül is képes volt megbirkózni a 13 évvel ezelőtti pusztító szélvihar és az azt követő szúivázió következményeivel. „Mára olyan erdő nőtt a Csendes-völgyben, amely ellenállt az áradásnak, és ezzel megakadályozta az esetleges másodlagos károkat. Maluzsina településnek nem volt ilyen szerencséje” – jelentette ki Sólymos László, miniszter.
A liptószentmiklósi járásbeli Maluzsina az ellentétes példa. Április végén a környékbeli, kopár hegyekből lezúduló iszap és kőtörmelék a patak kiöntéséhez vezetett. Az áradás elmosta a hidat és leállította a forgalmat az Ördöglakodalma-hágón (Čertoviaca) keresztül. Maluzsina környékén a múltban nagy területeket tarra vágtak, ahol ugyan mesterséges úton facsemetéket telepítettek, de pár évbe még beletelik, míg az új erdő képes lesz ellátni vízvisszatartó feladatát. Hasonló áradások okoztak gondot a Deményfalvi-völgyben is.
„Van értelme annak, hogy megőrizzük a legmagasabb védettségi szintet élvező egyedülálló tátrai területek beavatkozás-mentességét. Ugyanakkor tudatosítani kell, hogy a gazdálkodás eme módját nem lehet az egész ország területén alkalmazni. Azok után, amit ma láttam, meg vagyok győződve arról, hogy felelősségteljesebb erdőgazdálkodási módszereket kell alkalmazni,” – mondta Sólymos László, környezetvédelmi miniszter.
Épp ezért a közeljövőben elküldi a földművelésügyi minisztériumnak az erdőről szóló nemzeti egyezséget. Az ebben lefektetett elvek fenntarthatóvá tehetik az erdőgazdálkodást. Vagyis olyanná, amely megtartja a munkahelyeket és az erdőket egyaránt. A miniszter szerint a tárca részéről már most világosak az egyezség alapvetései. Vagyis megerősíteni az állami természetvédők pozícióját az erdők megóvását célzó programok jóváhagyásánál, és az ún. szálalóerdőket részesíteni előnyben, melyek a környezetbarát erdőgazdálkodás legmagasabb fokát jelentik.
„Egy ideje nem láttuk a fától az erdőt. Ma azonban az erdészekkel közös cél és közös út előtt állunk. Közös nevezőre jutni már nem lesz nehéz. Ezért bízom abban, hogy kezdeményezésünk kedvező fogadtatásra talál” – zárta a környezetvédelmi miniszter.
Mi a szálalóerdő
A szálalóerdőben a vágásra érett vagy sérült fák egy részét szálanként, illetve kisebb csoportokban vágják ki. Vagyis a szálalás az egyenkénti kiválogatással történő kitermelést jelenti, amivel biztosított egyrészt a megújulás másrészt az erdő meglévő szerkezeti összetételének fennmaradása. A szálalóerdő folyamatos erdőborítás jelent, nem keletkeznek sok éves időszakra tarra vágott területek. Ez az erdőgazdálkodás leginkább környezetbarát formája. Ráadásul gazdaságilag is kifizetődő, minőségi faanyagot ad, melynek kitermelése nem időigényes, illetve erdőművelési, üzemeltetési és műszaki nehézségekkel sem jár.
„Pozitív példa a kelet-szovákiai Szomolnok (Smolník), ahol 1500 hektárnyi szálalóerdőben folyik a gazdálkodás már 30 éve. Ez a kíméletes gazdálkodási mód egyrészt munkát biztosít az embereknek, jó hatással van a turizmusra, másrészt, mivel itt nem vágják tarra a területet, az erdő eleget tesz természetes feladatának“- magyarázta a miniszter. Szerinte a tarvágást vissza kell szorítani. A teljes erdőirtás után a talajtakaró sérülékennyé és az erózió valamint az időjárás – eső, szél - martalékává válik.
Az erdők jelentősége
Az erdők természetes szivacsként szabályozzák a felszíni és felszín alatti vizek lefolyását, védik a vízkészletet, amivel fontos szereplői az éghajlatváltozás elleni harcnak. A nagy területekre kiterjedő erdőirtás hozzájárul a földcsuszamlások kialakulásához.
Az erdő nemzeti kincs, gyakran ritka ökoszisztémával, amelyek védelmet érdemelnek.
Fontos tényezői a fenntartható turizmus fejlesztésének, ezért fontos, hogy elkerüljük a végzetes, vissza nem fordítható beavatkozásokat.
Fakitermelés
1990-ben Szlovákiában több mint 5 millió köbméter fát termeltek ki, 2015-ben ez a mennyiség meghaladta a 9 milliót.