Környezetvédelmi támogatás a legkevésbé fejlett járások településeinek
Sólymos László környezetvédelmi miniszter és Anton Marcinčin, a legkevésbé fejlett járásokért felelős kormánybiztos ma Rozsnyón tárgyalt. A Rozsnyói járás egyike annak a 12 régiónak, ahol a legmagasabb a munkanélküliség. Egyetértettek abban, hogy támogatni kell a környezet javítására és az emberek életének könnyítésére irányuló projektumokat, mint amilyen a csatornahálózat és szennyvíztisztítók építése vagy a hatékony hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása. A környezetvédelmi tárca erre az európai uniós alapok és a Környezetvédelmi Alap forrásait tervezi felhasználni.
A tárca idén augusztusban teszi közzé az első felhívást a Környezeti Minőség Operatív Program keretében a 12 legkevésbé fejlett járás kérelmezői számára. „Ezekkel a járásokkal szemben nagy adósságunk van. Ideje törleszteni. Ezért segítő kezet nyújtunk az önkormányzatoknak és úgy alakítjuk a pénzeszközök felhasználásának feltételeit, hogy azokba a járásokba irányuljanak, melyek lakóival szemben tartozásunk van” – mondta Sólymos László környezetvédelmi miniszter.
Európai forrásokból 25 millió euró áll rendelkezésre olyan projektek támogatására, melyek a szelektív hulladékgyűjtés javítására vagy a biológiailag lebomló települési hulladék hasznosítására irányulnak. „Nemcsak a környezet és az emberek életszínvonalának javítását szolgálják a projektek. A hulladékgazdálkodás beindítása természetesen új munkahelyeket is teremt“ – mondta a tárcavezető.
Az érintett járások önkormányzatai a Környezetvédelmi Alap támogatására is számíthatnak. „Kizárólag a legkevésbé fejlett járásokra szabott, egyedülálló lehetőséget dolgozunk ki, mely lehetővé teszi számukra, hogy támogatást igényeljenek a vizek védelmének és a vízellátás biztosítására“ – hangsúlyozta a miniszter. Készül a 2018-ban támogatandó tevékenységek meghatározása. Főleg a vizek és vízkészletek védelmére irányuló projektek, a csatornaépítés, a kisebb településeken a növényi szennyvíztisztítás vagy vízvezeték-építés támogatása élvez majd elsőbbséget.
A 12 járásból 8-ban a szennyvíztisztítás valós problémát jelent, amelyre a cselekvési tervek is rámutatnak. Több, mint 300 ezer ember az 500 lakosnál kisebb falvakban él. Mindössze ötödük csatlakozott a csatornahálózatra és ennél is kevesebb a szennyvíztisztító rendszerekre. „Éppen ezért is Ausztria adta az inspirációt. Ott 2000 óta az 500 lakos egyenértékű szennyvíztisztító telepek 40 %-a ún. növényi szennyvíztisztító. Ezek jelenthetik az alternatívát a kis faluknak” – magyarázta Anton Marcinčin kormánybiztos. A növényi szennyvíztisztítók üzemeltetési költsége jóval alacsonyabb, karbantartása pedig egyszerűbb.
A környezetvédelmi miniszter egyben felszólította az önkormányzatok képviselőit, hogy éljenek a lehetőséggel és színvonalas projekteket nyújtsanak be. „Polgármesterekkel folytatott megbeszéléseken sokszor elmondtam már. Jobb környezet csak az önkormányzatok és a kormány együttműködésével alakítható ki“ – tette hozzá Sólymos László.
Jelenleg a legkevésbé fejlett járások közé tartozik a Késmárki, Losonci, Rimaszombati, Kisszebeni, Szobránci, Tőketerebesi, Varannói, Felsővízközi, Poltári, Nagykürtösi, Nagyrőcei és a Rozsnyói járás.