Csallóköz településeinek harmadában nem megoldott a szennyvízelvezetés
A vízszennyezés kockázatát csökkentheti az EU-s pályázat
A környezetvédelmi miniszter, a földművelésügyi államtitkár és az országos tisztifőorvos ma találkozott a csallóközi települések polgármestereivel, bemutatták nekik a lex Csallóközt
Csallóköz közel 100 településének mintegy harmadában egyáltalán nincs, vagy csak részben épült ki a csatornahálózat, miközben éppen a szennyvíz jelenti a legnagyobb veszélyt a víz minőségére. A környezetvédelmi minisztérium ezért nyáron teszi közzé azt a mintegy 25 millió eurós felhívást, mely keretében csatornahálózat-építésre lehet majd vissza nem térítendő támogatást igényelni. Sólymos László környezetvédelmi miniszter, Csicsai Gábor földművelésügyi államtitkár és Ján Mikas országos tisztifőorvos ma a pályázati kiírásról és a készülő lex Csallóközről is tájékoztatták a csallóközi települések polgármestereit.
„Nincs értékesebb természeti kincsünk Szlovákiában, mint az ivóvíz. És nincs értékesebb ivóvízkészletünk, mint amelyet a Csallóköz rejt. Mindent meg kell tennünk azért, hogy maximális védelmet biztosítsunk neki" - jelentette ki Sólymos László környezetvédelmi miniszter.
A felszín alatti vizek védelmére európai uniós forrásokat is felhasználunk. A tárcavezető felszólította az önkormányzatok képviselőit, éljenek a lehetőséggel és olyan minőségi pályázatokat dolgozzanak ki és nyújtsanak be, amelyek segíthetnek javítani nemcsak a környezetet minőségét, hanem az emberek életminőségét is. Júniusban a minisztérium szennyvízhálózat és szennyvíztisztító telepek építésére vonatkozó felhívást tesz közzé, mely keretében a védett vízgazdálkodási területen fekvő 2000 lakos alatti önkormányzatok jelentkezhetnek. Összesen 24,6 millió euró áll rendelkezésre.
A tervezett pályázati felhíváson kívül a három tárca képviselői a lex Csallóközről, vagyis a stratégiai fontosságú vízgazdálkodási területek védelmére vonatkozó, történelmileg első, jogszabályról is tájékoztatták a csallóközi polgármestereket. A törvény egyértelműen meghatározza, mi megengedett és mi tilos a védett vízgazdálkodási területeken. Megszabja az érintett intézmények hatásköreit, az önkormányzattól, a környezetvédelmi felügyeleten, a közegészségügyi hivatalon keresztül az egyes minisztériumokig. Ugyanakkor lehetővé teszi a közös, három tárca bevonásával végzett ellenőrzéseket.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy a törvény hatékonnyá teszi a tárcák közötti információcserét és nagy hangsúlyt fektet a nyilvánosság tájékoztatására is” – emelte ki Ján Mikas országos tisztifőorvos.
A Lex Csallóköz a zöldtárca által az elmúlt két évben elfogadott vízvédelmi intézkedések sorába illeszkedik. Ezek közé tartoznak főleg a hulladéklerakók elleni lépések, a régi környezeti terhek felszámolása érdekében hozott, vagy a szennyvízkezelés és a növényvédőszerek használatának felügyeletét szigorító intézkedések.
„Tiszta, egészséges víz nélkül nem lennénk képesek sem növényi, sem állati eredetű élelmiszereket előállítani. Különösen az intenzív mezőgazdasági termelést folytató területeken kell egyensúlyt teremteni a gazdaság és a környezetvédelem között. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben ez sikerült is.A lex Csallóköz összehangoljaa vízvédelmet és nem növeli bürokráciát” – zártaCsicsai Gábor földművelésügyi államtitkár.
Szlovákiában jelenleg 10 védett vízgazdálkodási terület van: 1. Csallóköz, 2. Sztrázsó-hegység (Strážovské vrchy), 3. Beszkidek és Jávornik-hegység (Beskydy a Javorníky), 4. Nagy-Fátra, 5. Alacsony-Tátra nyugati és keleti része, 6. Ipoly felső szakasza, a Rimóca és a Szalatnya (Rimavice a Slatiny), 7. Gölnic (Hlinec) folyó felső szakasza, 8. Murányi-fennsík (Muránska planina), 9. Szlovák-karszt, 10. Vihorlát.